Aki dolgozik, az hibázik is

Olyan sokszor hallottuk már ezt, de el kell, hogy keserítselek benneteket, munkánk során fogunk még elkövetni kisebb, nagyobb hibákat. Alapvető természetünkhöz tartozik, hogy utálunk hibázni, mert olyankor bénának tartanak minket, de nézzük a dolgok jó oldalát, minden hibából tudunk tanulni. Ha elkövetünk egy stiklit, ilyenkor egyfajta önvádaskodás lesz úrrá rajtunk, mi lett volna ha… Ezen kár keseregni, a legfontosabb, hogy tanuljunk a hibából, és lehetőleg ne kövessük el még egyszer ugyanazt.

Egy egészséges önvádaskodás még jót is tehet nekünk, hiszen ez azt jelzi, hogy érdekel bennünket a munka, és szeretnénk jól megfelelni az elvárásoknak. Az önvád egy negatív oldalát is megismerhetjük, amikor már mindenért magunkat tesszük felelőssé. Ez már egy túlzott megfelelési kényszer, ami még nem vezetett jóra. Na de mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt elkerüljük?

  1. Ne legyünk túl szigorúak önmagunkhoz, természetesen csináljuk meg rendesen a nekünk kiszabott feladatokat, de ne törekedjünk a 120%-ra, elegendő a 100% is.
  2. Ne feszüljünk rá a munkavégzésre, ugyanakkor ne is kezeljük lazán a dolgokat. Próbáljuk megtalálni a kettő közötti átmenetet.
  3. Ha már bekövetkezett a hiba, ne azzal legyünk elfoglalva, hogy miért hibáztunk, hanem próbáljuk meg a lehető legrövidebb időn belül korrigálni az elrontott folyamatot, vonjuk le a megfelelő tanulságot, és lépjünk tovább
  4. A legfontosabb, hogy új munkahelyünkön az első hibánál ne hátráljunk meg. Természetesen rosszul érint minket, de egy hiba miatt az első adandó alkalommal felmondanánk? Gondoljunk arra, azért van a három hónap próbaidő, hogy elsajátítsuk a munkafolyamatokat, és megismerjük a vállalatot. Higgyétek el, utána is lesznek még kérdéseitek a feladatokkal kapcsolatban… J
  5. Végezetül egy kis pozitív löket a munkához: Nincs tökéletes munkavállaló, csak jó dolgozó van!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük